Natura 2000


Mi a Natura 2000?

A Natura 2000 hálózat az Európai Unióban megőrzendő élőhelytípusok, növény- és állatfajok védelmét szolgáló területek hálózata. Az Európai Unió két természetvédelmi irányelvén alapul, és két területtípust foglal magába: különleges madárvédelmi területeket, illetve különleges természetmegőrzési területeket.

A Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata


Melyek a Natura 2000 hálózat célkitűzései?

A Natura 2000 területek célja a rajtuk található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, és az azt fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

A madárvédelmi területek fontos részei a Natura 2000 hálózatnak


Miért fontos európai szemszögből a magyarországi Natura 2000 hálózat?

Életföldrajzi szempontból (azaz az élőlények elterjedése alapján) Európát 11 régióra osztották fel, melyek közül egyik a Kárpát-medencével többnyire átfedő Pannon Biogeográfiai Régió. Ez a hegyek közé zárt medence különböző klimatikus zónák találkozási helye, így az itt kialakuló életközösségek fajösszetétele sokrétű, gyakran egyedi. Miután a Pannon Régió nagy része a mai Magyarország területén található, nem vitatható hazánk szerepe Európa élővilágának, táji sokféleségének megőrzése szempontjából.

A Natura 2000 területek vizes élőhelyei számos közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont


Nógrád megyében elterjedt közösségi jelentőségű élőhely a cseres-tölgyes


Szükséges-e a Natura 2000 területek kezelése?

A Natura 2000 hálózattal érintett élőhelyek jelentős része emberi tevékenységek hatására alakult ki, fenntartásukat is a rajtuk folyó gazdálkodás biztosítja. A gazdálkodás mikéntje azonban meghatározza, hogy milyen élőhelyek és fajok vannak jelen. A közösségi szempontból megőrzendő értékek a hagyományos, és kevéssé intenzív (külterjes) gazdálkodás mellett fordulnak elő.

Sok Natura 2000 gyepterület kedvező kezelése a legeltetés


Natura 2000 gyepterület helyreállítása szárzúzással


Optimálisan kezelt erdőssztyepp mozaik Natura 2000 területen


Az inváziós fajok terjedése veszélyezteti a Natura 2000 területek állapotát - selyemkóró az Ipoly-völgyben

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom