Haris

Hol él?

Kontinensünk jelentős részén, a Brit-szigetektől Nyugat-Szibériáig előfordul. Magyarország jelentős részén, ahol megfelelő rétek találhatók, megtelepedhet. Legjellemzőbb hazai előfordulási helyei folyók és patakok völgyében vannak. Élőhelyei főként mocsárrétek, láprétek, kaszálórétek, de csapadékosabb években száraz gyepekben, szántóföldi kultúrákban is megjelenhet.

A haris többnyire éjszaka aktív, nappal ritkán kerül szem elé

Galéria

Hogyan él?

Afrikai telelőhelyéről április végén, május elején érkezik vissza. A hímek elsősorban éjszaka hallatják jellegzetes, recsegő hangjukat. Május közepétől állhat párba, egy hímhez több tojó is tartozhat. A tojó a talajba kapart mélyedésbe építi fészkét, amelybe általában 7-10 tojást rak. A kikelő fiókák a felszáradást követően elhagyják a fészket, de röpképességüket csak egyhónapos koruk után érik el. A haris főként gerinctelen állatokkal táplálkozik, de rendszeresen fogyaszt magvakat, alkalmanként kisebb gerinceseket is.

A magas fűben megbújó harist többnyire csak akkor láthatjuk, ha felrepül előlünk

A haris legfontosabb élőhelyei a kaszált mocsárrétek

Mit tehetünk érte?

A haris állománya Európában és hazánkban is erősen csökken, melynek fő oka az élőhelyeit adó rétek fokozatos eltűnése, átalakulása. Mind a beszántás, beerdősítés, mind a kaszálás felhagyása és a gyepek becserjésedése megszünteti élőhelyeit. Elsősorban a még megmaradt rétek fenntartása, helyreállítása szükséges a faj megőrzéséhez. A költésidőben végzett kaszálás számos fészekaljának pusztulását okozza, így fontos, hogy fészkeit magába foglaló kaszálatlan területrészek legyenek visszahagyva.

Az év nagy részében legeltett gyepek nem alkalmasak a haris számára

Fontos a kaszálatlan védőzónák meghagyása a harisfészkek körül

Tudtad-e?

A haris korábban gyakori, közismert madár volt, amelyet számos népi elnevezése is mutat. A „haris” elnevezés a harsan, harsog származéka, a „kétkés”, valamint a „köss-mess” tréfás nevek pedig konkrétan a hangját írják le. Nagyon régi neve, a „fű viselő madár” élőhelyére utal, és fű között élő madarat jelent. A „berekmeccő” név jellegzetes élőhelyét, a berket, és metsző hangját együtt tükrözi. „Fürjanya” és „fürjkirály” nevei arra utalnak, hogy a fürjjel azonos helyeken él, de annál nagyobb, erősebb lévén a fürjek vezérének tekintették.