Salgó - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület - Részletek

Salgó - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Miért az európai természeti örökség része a Salgó?

A váráról méltán híres, 623 méter magas Salgón a hegyvidéki és a melegkedvelő élőhelyek olyan változatos mozaikja maradt fenn, amely a kis kiterjedésű terület élővilágát európai jelentőségűvé teszi. Legnagyobb térfoglalású élőhelyei a számos, hazánkban ritka hegyvidéki fajnak otthont adó, idős bükkösök. A gyertyános- és a cseres-tölgyesek szintén kiterjedt, értékes állományokkal vannak jelen, a bazaltsziklák törmeléklejtő-erdői és sziklai cserjései, sziklagyepjei ugyancsak figyelmet érdemelnek. Igazi különlegesség a sziklai sztyepperdő előfordulása a bazaltfelszínen. Több közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, fokozottan védett, illetve ritka növény- és állatfajok növelik a terület természeti értékét. Területe 139 hektár.

Látkép Salgó várával

Erdők a bazalton

A Salgó bazaltkúpjának jelentős részét borító szubmontán bükkösök, valamint a meredek lejtőn megjelenő hársas törmeléklejtő erdő gazdag élővilágát a hegyvidéki jellegek felerősödése, a több fajhoz tartozó fák idős kora, valamint a sok megmaradt beteg és holtfa biztosítja.

Salgói bükkös

Aljnövényzetükben olyan hegyvidéki fajok élnek, mint a széles pajzsika, az ikrás fogasír, valamint a fehér acsalapu, az elpusztult fákban lakó rovarok közül pedig a havasi cincér, és a nyolcpettyes virágbogár mutatják a kapcsolatot a Kárpátok magasabb régiói felé. A faodúkban, leváló fakéreg alatt megtelepedő denevérek két Európában veszélyeztetett faja, a nyugati piszedenevér és a nagyfülű denevér is ezekben az erdőkben él.

Az odúlakó nagyfülű denevér erős állománya él a Salgó erdeiben. Fotó: Estók Péter

Jó állapotú erdők lakója a nyugati piszedenevér. Fotó: Estók Péter

A Salgó csúcsának délies oldalán megjelenő különleges sziklai sztyepperdőben az üde és a szárazabb viszonyokhoz alkalmazkodott fajok keveredése figyelhető meg, így megtaláljuk itt a lisztes berkenyét, a nyugati csillagvirágot, az epergyöngyikét. A cseres-tölgyesek kedvező állapotára utal a kék pattanóbogár, illetve a magyar tavaszi fésűsbagoly előfordulása.

A Salgó egyik jelölőfaja a magyar tavaszi fésűsbagoly

A nyílt sziklák élővilága

A Salgó csúcsi részén a sziklagyepek, lejtősztyeppek és sziklai cserjések olyan értékes mozaikját találjuk, amely bazalt alapkőzeten ritkaságszámba megy. A sziklagyep védett fajai közül a sárga kövirózsa, a lejtősztyeppben a pusztai árvalányhaj, illetve a leánykökörcsin kis állománya emelhető ki. Állatvilágukban ritkaságokat is találunk, mint a sarlófűcincér, vagy a keleti rablópille. A sziklai cserjést a sziklai gyöngyvessző, a pannon madárbirs és a jajrózsa uralja, jellegzetes növényfaja a Waldstein-pimpó.